Philippa Gregory: A királynő bolondja (Tudorok 6.)

A királynő bolondjaFülszöveg
A Tudor-udvarba érkezik Hannah, az inkvizíció elől menekülő zsidó lány: kémkedni küldték Mária hercegnő, Edward király trónjának elfeledett örököse után. Hannah-nak meg kell találnia a biztonságos utat olyan időkben, amikor a lélekbelátás képessége egyenlő a boszorkánysággal, s amikor a más vallás és az igaz szerelem a halált jelentheti.

VIII. Henrik halott, fia, Edward az uralkodó, aki azonban fiatal kora miatt képtelen egyedül kormányozni az országot, így azt ténylegesen régensek irányítják, ráadásul sokat betegeskedik, valószínűsítik, hogy nem fogja megélni a felnőttkort, a hatalomért való marakodás pedig elképesztő méreteket ölt. Mindenki a trónt áhítja, és ki akarják zárni, hogy Edward nővérei, Mária és Erzsébet örököljék a koronát a király halála után. Mindketten uralkodni akarnak apjuk s anyjuk jogán egyaránt, de Mária ragaszkodik hozzá, hogy ő a törvényes örökös, hiszen Aragóniai Katalin volt VIII. Henrik törvényes felesége, Boleyn Annát, aki elcsábította az apját, nem tekinti annak. Erzsébet természetesen máshogy gondolja, saját magát tekinti jogos örökösnek, és bármit megtenne érte, hogy uralkodjon, ő a kétszínűség és az álszentség királynője, ha az országé nem is.

Hannah, a spanyol inkvizíció elől menekülő zsidó lány egy kaotikus Angliába érkezik, és hamarosan az udvarba kerül, ahol azt a feladatot kapja, hogy Mária hercegnő után kémkedjen. Megkedveli a hercegnőt, ennek ellenére nem okoz neki gondot, hogy teljesítse a feladatot, amit gazdája, Robert Dudley bízott rá.

Amikor Edward tüdőbajban meghal, Mária élete veszélybe kerül, de aztán meggyőzi Anglia népét (vagy legalábbis egy részét), hogy őt illeti a trón, a baj csak az, hogy míg ő vissza kívánja állítani a katolicizmust és a pápa fennhatóságát, addig ez a reformokat valló protestánsoknak nem tetszik, és összeesküvést szőnek ellene, hogy Erzsébetet ültessék a trónra. Mária azonban ismét győzedelmeskedik, az árulókat a Towerbe vetik, az eretnekeket pedig (vagyis mindenkit, aki nem a katolikus hitet követi), megégetik.

Mindenki attól tart, hogy eretnekké nyilvánítják, amihez bizony Mária Angliájában nem kell sok. Elég, ha valaki egy szót rosszul használ, vagy éppen elfordítja a fejét úrfelmutatáskor. A királynő ugyanolyan mélyen, már-már bigottan vallásos, mint az édesanyja volt, nincs számára fontosabb dolog az életben. Nem ismer kegyelmet, elszántan küzd a protestantizmus ellen, ám mégis, amikor dilemma elé kerül, hogy mi legyen Erzsébet sorsa, nem képes kivégeztetni a saját testvérét, aki pedig a helyében gondolkodás nélkül adná őt a hóhér kezére.

Amikor a Towerben raboskodik, Erzsébet mellett van Hannah is, aki nem csak Mária mellett élt, hanem egy kis időt Erzsébettel is eltöltött, és mindkettejüket megszerette a maga módján, és általában mindig azt szerette és sajnálta jobban, akivel éppen volt, tekintve hogy éppen annak a szenvedését látta. Az ő karakterét egyáltalán nem kedveltem, és habár Philippa Gregory a könyv végén leírja, hogy Hannah kitalált szereplő, rengeteg zsidó család élt akkoriban a hitét rejtegetve Angliában és szerte Európában, számomra rendkívül antipatikus személyiség volt. Az édesanyját eretnekség vádja miatt megégették Spanyolországban, ő pedig az apjával elmenekült. Emiatt nagyon sajnáltam, rettenetes lehetett bujkálva és mindennap rettegésben élni, de borzasztóan kétszínű volt, és nem tudta, kihez legyen hűséges. Ami egy szintig érthető, hiszen akkoriban úgy kellett helyezkedni, hogy akkor se érhesse az embert semmilyen vád, ha már másnap új uralkodó van és más szelek fújnak. De ahogy egyszer elítélte Erzsébetet, amiért arcátlanul viselkedett Máriával, másnap már annyira szerette lenyűgöző jelleme miatt. Ő maga sem tudta, ki mellett is áll, mit is akar, és hiába volt eljegyezve, nem sziklaszilárd jelleme miatt nem csalta meg a jegyesét. Mindenkit szolgált, mindenkinek fogadkozott, de igazából mégsem akart sehová sem húzni, akkor viszont egyszerűen csak el kellett volna hagynia az udvart, és vissza sem nézni. Ahogyan a végén rájött, csak akkor már túl késő volt. Bizonyos értelemben legalábbis.

Mária sokáig tanakodott, hogy férjhez menjen-e, meg akarta erősíteni Anglia helyzetét, de nem akarta kiengedni az irányítást a kezéből, márpedig jól tudta, hogy egyetlen férfi sem fogja tűrni, hogy királyként áll egy ország élén, de a felesége dönt helyette mindenben. Végül spanyol házastársat választott II. Fülöp személyében, aki sajnos minden spanyol kötelék ellenére nem volt jó férje. Rettenetesen sajnáltam Máriát, mert nagyon szeretett volna gyermeket, de sajnos nem lett neki, a férje is úgy bánt vele, ahogyan annak idején VIII. Henrik az édesanyjával, és Mária végső soron teljes egészében ugyanúgy végezte, mint Aragóniai Katalin. Egyedül, megkeseredve, magányosan, elhagyatva, de méltósággal és szilárd hittel halt meg. Az egész életét félelemben élte, boldogság nem sok jutott osztályrészéül, talán néhány év kora gyermekkorában, és néhány hónap, amikor úgy hitte, várandós Fülöp gyermekével.

Döbbenetes egyébként, hogy mind Mária, mind Erzsébet mennyire hasonlított az édesanyjára. Természetben legalábbis, mert míg Mária külsőleg is hasonlított Aragóniai Katalinra, addig Erzsébet csak személyiségében ütött Boleyn Annára, kinézete alapján le sem tagadhatta volna Tudor gyökereit. Viselkedésében pedig ugyanolyan önző, számító és közönséges volt, mint Boleyn Anna, Mária pedig örökölte az anyja minden méltóságteljességét és kedvességét.

Mária számomra egy végtelenül szimpatikus személyiség, tisztelem és becsülöm, hogy végig tartotta magát annak ellenére, mennyi csapást mért rá az élet. A protestánsok üldözésével és az eretnekégetéssel viszont sajnos képtelen vagyok egyetérteni, még akkor sem, ha jó célért tette. Legalábbis ő azt hitte, hogy jót tesz, hiszen az igaz hitet szolgálja és kiirtja a bűnösöket. Tény, hogy akkoriban még nem volt természetes a vallásszabadság, és tettei nem voltak példa nélküliek, akkor sem lehet embereket halálba küldeni csak azért, mert más a vallási meggyőződésük. Ezt nem tudom elnézni Máriának, viszont minden más tekintetben túlszárnyalja Erzsébetet, ahogyan Aragóniai Katalin is túlszárnyalta Boleyn Annát.

Mária egész élete küzdelem volt, és Philippa Gregory nagyon jól ábrázolta a közte és Erzsébet közt folyó testvérháborút, ami kemény volt, és egyetlen nyugodt nap sem volt egyikük életében sem. Végül Mária halála vetett véget a marakodásnak, Erzsébet legnagyobb örömére és gyönyörűségére. Igaza volt, amikor azt mondta, hogy Mária képtelen neki megbocsátani, amit VIII. Henrik és Boleyn Anna tettek Aragóniai Katalin ellen, és ebből fakad a rengeteg keserűség, ami Erzsébet iránt él benne, viszont ott az érem másik oldala, hogy képtelen volt kioltani az életét a tulajdon testvérének. Sőt, Mária nem egyszer elmondja, hogy ő fogta a kezét Erzsébetnek, mikor járni tanult, hogy volt olyan időszak, amikor mindketten kegyvesztett és jogfosztott hercegnőként éltek Henrik Angliájában, mégis, Erzsébet Boleyn Anna útjára lépett, és Mária ezért képtelen volt megbocsátani neki.

Érdekes egyébként, hogy ugyanolyan örömujjongás fogadta Mária trónra lépését, mint halálát, ez azért sokat elárul az emberek hűségéről, lojalitásáról, és jelleméről úgy általában.

Érthető indokok és érzések, de indokolhatatlan tettek korszaka volt az a néhány év, míg Mária és Erzsébet hadakozása zajlott, és úgy gondolom, egyik sem nyert igazán. Erzsébet úgy gondolja, ő igen, de neki sem jutott sok boldogság, mert a felszínes életből sokat kapott ugyan, a valódi, tartalmasból nem sokat, sőt talán semennyit.

A királynő bolondja nagyon izgalmas regény, egyszerűen alig bírtam letenni, annak ellenére is, hogy tudtam mi lesz a történet végkimenetele. Az előző két Tudorok kötet után Philippa Gregorynak ezt ugyanolyan izgalmasra és sodró lendületűre sikerült megírnia, mint A másik Boleyn lányt.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s