Népszerűtlen posztok

Az évzáró bejegyzésem írása közben jutott eszembe, hogy írjak egy listát azokról a posztokról, amelyeket a legkevesebben olvastak. Általában minden témában a legnépszerűbb, legjobb és legrosszabb dolgok kerülnek kiemelésére és listázásra, hatványozottan igaz ez az év végi összegző posztokra. Vannak azonban azok az írások, amelyek nem kaptak sok figyelmet, ezért most ezeket szeretném egy kicsit kiemelni, ne árválkodjanak szegények.

Photo on Pixabay.com

Köztudott tény, hogy a könyves blogokon nem a könyvértékelések a legolvasottabb írások, hanem mindenféle egyéb, “töltelékposzt”. A személyesebb jellegű posztok vezetik a rangsort (itt is kijön azért az, hogy mennyire kíváncsi mindenki a másik életére, személyiségére, a képernyő mögött ülő személyre), aztán jön minden egyéb, kötetlenebb stílusú és témájú bejegyzés, a legvégén pedig kullognak a könyvértékelések, pedig hát egy könyves blogon az lenne a lényeg. Az én blogomon főként a könyvértékelések dominálnak, kevés egyéb témájú posztom van, személyes, esetleg “szaftosabb” (már amit könyves berkekben annak lehet nevezni) jellegű nincs is, ezért egyértelműen az unalmasabbak közé tartozik (én ezt nem bánom, én így szeretem, nem akarok online naplót csinálni a blogból), és az sem segít, hogy én viszonylag hosszan írok egy-egy könyvről, de mivel nem a népszerűség a célom (márpedig a többség nem szeret hosszú írásokat olvasni), hanem hogy teljes egészében megosszam a gondolataimat, ez így van jól. A zenéről még szívesen írnék egyébként, mert az a másik nagy szenvedélyem, legfőképpen a ’60-as és ’70-es évek klasszikus rockzenéje (de sok mást is szeretek: komolyzene, blues, metál, britpop, angol punk rock, stb.), de én tartom magam ahhoz, hogy ez egy könyves blog, ezért csak könyvekről írok, ezen nem fogok változtatni, aki más tartalomra vágyik, az úgyis megtalálja. (Nem kizárt egyébként, hogy a jövőben majd indítok egy “mindenes” blogot a zenének, és egyéb szösszeneteknek, de ez még csak egy kezdetleges ötlet, és nem biztos, hogy meg is fogom valósítani.)

Sokat gondolkodtam azon, mi lehet ennek az oka, aztán rájöttem, hogy valószínűleg az, hogy aki olvasni szeretne egy könyvet, előtte nem biztos, hogy szeretné ha mások véleménye befolyásolná, ha pedig elolvasta, akkor nem feltétlenül érdekli, mit gondol róla x másik ember, akiket nem is ismer. Ha van valamilyen személyes kapcsolat, kötődés, esetleg rendszeres olvasója az adott blognak, mert szereti a stílusát, akkor lehet, hogy elolvassa a könyvértékeléseket is, de szerintem ebből van a legkevesebb. Én szeretek könyvértékeléseket olvasni, de sokszor nem olvasok olyan könyvről, amit én is szeretnék egyszer elolvasni, mert nem szeretném ha befolyásolna, más mit gondol róla. És ez akaratlanul is megtörténne, annak ellenére is, hogy a saját véleményem megfogalmazásában az sosem játszik szerepet, ki szerette és ki nem, de óhatatlanul elvárásokkal és előítéletekkel kezd ez olvasni az ember egy könyvet, ha előtte olvasta róla mások véleményét. Akadnak persze kivételek, időnként azért győz a kíváncsiságom, és olyan is nem egyszer előfordult, hogy egy jó értékelés hatására vettem a kezembe egy könyvet. És hát vannak nagyon jó értékelések, más blogokon és a Molyon is, és ha ezeket nem olvastam volna el, akkor nagyon sok jó könyvet és szerzőt egyáltalán nem ismernék, szóval megvan ennek is az előnye.

Az egy kicsit rossz érzés néha, amikor nagyon nagy lelkesedéssel megírok egy bejegyzést (mondjuk én mindegyiket azzal írom), sokat dolgozom rajta, aztán látom, hogy nem nagyon érdekel senkit. Nem vagyok egy nagy hal a könyves blogok tengerében, ezzel tökéletesen tisztában vagyok, de van, amit annyira szeretek írni, és annyira érdekesnek találom a témát, hogy valahol azt gondolom, ezzel mások is így vannak, ami nyilván nem feltétlenül igaz, hiszen ez erősen érdeklődési kör függvénye. Az viszont tény, hogy nem vagyok egyformán elégedett mindegyik bejegyzésemmel, a Harry Potterről írtakkal például egyáltalán nem, de nagyon nehéz róluk spoiler nélkül írni, általánosságban pedig csak nagyon felületesen lehet, ami nem adja vissza igazán, hogy miért is annyira különleges mindegyik kötet. Tervezem is, hogy írok majd mindegyik részről spoileresen, hogy részletesen ki tudjam fejteni a véleményemet.

Ennyi szócséplés után viszont álljon itt a legkevésbé olvasott bejegyzéseim listája:

  1. Pan-dji: Vádirat
  2. Joyce Maynard: Nyárutó
  3. Sarah Pinborough: Ne higgy a szemének!
  4. Elizabeth Strout: A Burgess fiúk
  5. Milyen a jó könyv?
  6. Lisa Genova: Fél testben ép lélek
  7. Judy Blume: Are you there, God? It’s me, Margaret
  8. J. K. Rowling: Harry Potter és a Halál Ereklyéi
  9. Könyves évzáró – 2018 számokban és élményekben
  10. J. K. Rowling – John Tiffany – Jack Thorne: Harry Potter és az elátkozott gyermek
  11. Margaret Atwood: MaddAddam
  12. Margaret Atwood: Az özönvíz éve
  13. A Harry Potterről
  14. Vladimir Nabokov: Király, dáma, bubi
  15. Margarer Atwood: Guvat és Gazella

Ha kedvet kaptok, olvasgassátok őket, ne érezzék magukat olyat elhagyatottnak a “többiekhez” képest. :)

2 Comments on “Népszerűtlen posztok”

  1. Ne vegye el a kedved a statisztika :) Nekem sokkal többet ér az, hogy pl. veled megismertettem Shirley Jacksont (a Sóbálványos bejegyzésemet 19-en olvasták el), vagy hogy tőled is és mástól is kaptam olyan visszajelzést, hogy megpróbálkozik Edith Whartonnal “miattam” (A vigasság háza poszt – 18 megtekintés). Ezeket a bejegyzéseket én is olyan nagy lelkesedéssel írtam, hogy csak na, és ha rangsorolni kéne, a legjobbak közé tenném, de hát..:D Az ilyen rövidebb, book tag posztra meg van, hogy 100 megtekintés is jut. De pl. a Nina Hilles könyv kapcsán is a mai napig kapok visszajelzést, hogy “mivel nálad láttam” “mivel neked tetszett” ezért őt is érdekli, és tök jólesik :)
    Úgyhogy saját tapasztalatból is azt tudom mondani tényleg, hogy a visszajelzés, hogy te inspiráltál valakit, az sokkal többet ér :)
    Én speciel nagyon szeretem a könyvekről írt hosszabb posztjaidat is, mert összetetten, saját magad hangján írsz róla. Van, aki nagyon tagol (karakterek, cselekmény, flow élmény, stb.), de én pont az egyedi meglátásokat szeretem és keresem, úgyhogy írj még sokat :)

    Kedvelés

    • Köszönöm a kedves szavakat, nagyon jólesnek! :) Örülök, hogy szívesen olvasod a hosszabb bejegyzéseket is, én imádom megírni őket, hiszen számomra pont az a lényege ennek az egész könyvesblogolásnak, hogy megosszam a gondolataimat, és egy nagy hatású könyvnél röviden nem tudom megfogalmazni a gondolataimat. Sokszor így is húznom kell a szövegen. Az Anna Karenináról szóló értékelésem eredetileg pl. kétszer olyan hosszúra sikerült, mint amit végül publikáltam. Nekem mondjuk eléggé csapongó a fantáziám, szóval nagyon-nagyon messzire el tudok kanyarodni a tárgytól (ez szerintem néha a kommentjeimen is érződik :D), úgyhogy tudatosan figyelnem kell arra, hogy a lényegre koncentráljak (érdekes, hogy ezzel ellentétben a munkámban pedig nagyon lényeglátó és fókuszált vagyok).

      Félre ne érts, alapvetően nem bánt, ha nem jó a statisztika, inkább azt furcsállom, hogy mennyire más érdekli az olvasókat, mint amit én érdekesnek, érdemesnek gondolok, vagy amivel sokat dolgozok, és azt gondolom, hogy ez most nagyon jó lett. A bulvárosabb tartalmak azért még mindig bejönnek. Csak nálam nem nagyon van ilyen.

      De valóban, milliószor többet ér az, hogy valaki az én írásom nyomán olvasott el egy könyvet, fedezett fel egy klassz témát, szerzőt, és lett akár a kedvence. Ezek a személyes élmények minden statisztikát felülmúlnak és felülírnak.

      Én nem tudnék tagolni, írom, ami jön. :D Ömlik a sok gondolat, aztán igyekszem emészthető formában megosztani, mert a fejemben káosz van, nekem sok idő, míg mindent letisztázok. Ráadásul van olyan, hogy pl. a karakterek meg se fogtak, és csak a történetről áradozok, vagy fordítva. Nem tudnék minden tényezőről ugyanolyan arányban írni.

      Egyébként nyilván azért népszerűbbek mindenkinél a rövidebb posztok, mert az emberek nagy része türelmetlen, és egyszerűen nem bír végigolvasni egy hosszabb cikket. Nyilván lehet más oka is (időhiány, unalmas poszt, stb.), de ezek szerintem inkább esetleges tényezők, a nagy átlag a rövid tartalmakat szereti, a social media is erre szoktat rá, kevés szöveg, sok vizuális tartalom.

      Ez a komment pedig megint rekordhosszúságú lett, úgyhogy itt most befejezem. :)

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: