Bemutatkozás

Kedves Látogató!

Ildikó vagyok, a Külön(c)vélemény blog szerzője, megszállott könyvmoly. Ez nem volt mindig így, nem tartozom azok közé, akiket már gyerekkorában elkapott a gépszíj, pedig volt előttem pozitív példa, édesanyám is imád olvasni, nekem is rengeteg mesét olvasott, és a sok közös mondókázás is élénken él emlékeimben. Ekkor azonban még csak az olvasókönyvem, és néhány rongyosra olvasott kötet (Gőgös Gúnár Gedeon és társai) kötötte le a figyelmemet. Aztán az általános iskolában egy olvasóversenynek köszönhetően megismerkedtem a Harry Potter sorozattal, amely kitörölhetetlenül az életem részévé vált. Nem sokkal ezt követően édesanyám ajánlására kézbe vettem a Jane Eyre-t, ami sokkal többet adott nekem egy jó olvasmányélménynél, azóta is ez a kedvenc könyvem, össze sem tudom számolni, hányszor olvastam már. Igazán a középiskola utolsó évében kaptam rá az olvasásra, ekkor leginkább a történelmi regények voltak terítéken, aztán az egyetemen jött a szépirodalom, Austentől Orwellen keresztül Nabokovig sok minden, azóta pedig nincs megállás. Leginkább szépirodalmat olvasok (klasszikusat és kortársat egyaránt), de egy-két kivételt leszámítva nyitott vagyok minden témára, számomra az a fontos, hogy az adott olvasmány a saját mércémmel mérve jó (minőségi) legyen.

A könyvek mellett a másik nagy szenvedélyem a zene, leginkább a klasszikus rock- és metálzenét kedvelem (pontosabban imádom), de rengeteg más műfajban is vannak kedvenceim, Depeche Mode rajongásom például már-már beteges, de a blues-rock is óriási kedvencem.

Végzettségem szerint jogász vagyok, 2015-ben diplomáztam a Miskolci Egyetemen, jelenleg azonban Budapesten élek. Az érdeklődési köröm elég széles, leginkább a társadalomtudományok érdekelnek, főként a pszichológia. A tabutémák kifejezetten vonzanak: halál, mentális betegségek, társadalmi egyenlőtlenségek, a társadalom peremére szorult emberek helyzete (hajléktalanok, mélyszegénységben élők, fogyatékkal élők stb.), egy ideig dolgoztam is olyan területen, ahol foglalkozhattam velük. Szeretek nyelveket tanulni, úszni, az állatokat (macskákat), a természetet, a vikingeket, az őszt, a telet, a verseket, Írországot, Skóciát, Izlandot, és nem untatok tovább senkit egy hosszú felsorolással. :)

Régen sokat önkénteskedtem, mostanában sajnos nincs túl sok szabadidőm, de amint ez változik, szeretnék ismét karitatív munkát végezni. Tudok örülni a teljesen hétköznapi dolgoknak, de szeretem a különlegest az élet mindent területén. Nagyon fontos számomra a családom és a hitem.

Az első (szintén könyves) blogomat 2010-ben indítottam (a nevére már sajnos nem emlékszem), volt ugyanis egy fellángolásom az egyik (milliomodik) Harry Potter újraolvasásom idején, és úgy döntöttem, hogy mindenféle könyves dologról írni fogok, ami érdekel. Három év alatt azonban mindössze kilenc bejegyzés született, blogírás helyett inkább olvastam (néha írtam olvasónapló jellegű könyvértékeléseket magamnak, és néhány könyvajánlót az egyetemi lapba), és egy idő után bezártam a blogot. 2017 januárjában aztán újra belevágtam a blogolásba, és megnyitottam a második könyves blogomat, a Különlegességek könyveldéjét. Nagyon szerettem írni, azonban 2018 május végétől egészen 2018 októberéig volt egy hosszabb kihagyásom, a blogolás azonban nagyon hiányzott, szóval úgy döntöttem, hogy mindenféleképpen folytatom, csak egy másik platformon, és egy kicsit máshogyan. A Különlegességek könyveldéje nevet sem szerettem volna megtartani, mert habár volt egyfajta régimódi bája, és illett a személyiségemhez, úgy érzem, a Külön(c)vélemény karakteresebb és kifejezőbb, és legalább annyira én vagyok, mint a Különlegességek könyveldéje. A régi bejegyzéseimet átemeltem, szóval azok szerencsére nem vesztek el.

A blogon a saját, szubjektív, mindenféle befolyástól mentes véleményem olvasható az általam olvasott könyvekről, egyéb könyves témákról, irodalmi kérdésekről, illetve minden egyébről, ami az olvasáshoz és a könyvekhez bármilyen szinten köthető. Szeretek olvasni és írni, mindig van véleményem az aktuális olvasmányomról, és szeretek elmélkedni róla, ezért döntöttem úgy annak idején, hogy elkezdek könyves blogot vezetni.

Nem vagyok műkritikus, nem ez a szakmám, nem írok hivatalos recenziókat, és nem kívánok tudományos kritikai munkát végezni, valamint nem kívánom senkinek megmondani mit olvasson és mit ne, nem vagyok és nem is akarok véleményvezér lenni, egyszerűen csak leírom, amit gondolok. Nem vagyok és nem is akarok objektív lenni, egy olyan műfajban, mint a hobbi szintű blogolás, meglátásom szerint értelmezhetetlen is az objektivitás.

Nem félek negatívat írni egy népszerű könyvről, akkor sem, ha mindenki másnak tetszett, csak nekem nem, és nem félek leírni, hogy tetszett egy olyan könyv, amit mindenki más rossznak ítélt meg. 

Egy egyszerű, mezei olvasó vagyok, aki nem csak olvas, hanem  ír is róla, semmi több. Szívvel-lélekkel csinálom, mert jólesik és kikapcsol, de ha már nem lesz időm rá, vagy nem lesz kedvem hozzá, akkor nem fogom erőltetni. Addig viszont csakis őszintén.

Remélem, találsz kedvedre való olvasnivalót, véleményedet pedig szívesen olvasom a bejegyzéseimmel, a blogommal, de bármilyen egyéb könyves témával kapcsolatban is. Írj hozzászólást, vagy üzenj a Kapcsolat menüben található űrlapon keresztül, de e-mailt is írhatsz a kuloncvelemeny@gmail.com címre.

Jó olvasást és kellemes kikapcsolódást kívánok!