Kazuo Ishiguro: Ne engedj el…

Ne engedj el...Fülszöveg
Különös körülmények között nevelkednek a világtól elzárt magániskola, Hailsham növendékei. Noha minden szempontból kitűnő nevelést kapnak, tanáraik mintha egyszerre tartanának tőlük és szánnák őket. A diákok megtanulják, hogy különlegesnek számítanak, és hogy kiváló egészségük megőrzése nem csupán önmaguk érdeke, hanem a társadalomé is. Ám furcsa módon a külvilágról, melyet majdan szolgálniuk kell, szinte semmit nem tudnak. S ahogy múlnak az évek, az idillinek tetsző elszigeteltségben lassan ráébrednek, hogy az egyre gyakrabban megtapasztalt félreértések, zavaró ellentmondások hátterében sötét titok bújik meg.

Az egykori diák, Kathy, harmincas évei elején idézi fel hailshami emlékeit, amikor felbukkan az életében két régi iskolai barátja, Ruth és Tommy. Miközben megújul és megerősödik barátsága Ruthszal, parázsló tinivonzalma Tommy iránt pedig szerelemmé kezd érni, az elfojtott emlékek nyugtalanítóan a felszínre törnek, s a visszatekintés felismerései következtében a barátoknak újra szembe kell nézniük a gyermekkoruk hátterében rejtőző igazsággal, mely egész életüket meghatározza. Ám a drámai őszinteségű szembesülés talán túl későn érkezik el mindhármójuk számára, kapcsolatuk szövevényének szálait már nem bogozhatja szét megnyugtatóan.

A Napok romjai szerzőjének megtévesztő egyszerűséggel kibontakozó remekműve rendkívüli érzékenységgel tárja elénk a remény és az elfogadás, beletörődés időtlen drámáját. A visszafogott nyelvezet csalóka látszata mögött páratlan érzelmi mélység rejlik, melyet kiaknázva Ishiguro merészen újszerű megközelítésben vizsgálja egy napjainkban igen aktuális társadalmi kérdés erkölcsi szempontjait.

A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!

Philippa Gregory: A másik királynő (Tudorok 9.)

A másik királynő

Fülszöveg
Stuart Mária, a skótok királynője bízva unokatestvére, I. Erzsébet jóindulatában, 1568-ban Angliába menekül a skótok felkelése elől. Ám a meleg fogadtatásra számító Mária hamarosan házi őrizetben találja magát a legfőbb angol lord, George Talbot Shrewsbury grófja és annak friss arája, Bess grófné foglyaként. Az angol pár örömmel vállalja a másik királynő őrizetét, annak reményében, hogy a Tudorok királysága alatt sok hasznuk származik majd ebből. Amint azonban Mária átlépi a küszöbüket, életük veszélyes fordulatot vesz. Megdöbbenve veszik észre, hogy otthonuk az Erzsébet királynő elleni összeesküvések központjává válik, ahol titkos levelek százai jönnek-mennek, kémek rejtőznek még a spanyolfalak mögött is, s hirtelen az egész keresztény világ figyelme illusztris vendégük – vagyis inkább foglyuk – felé fordul. Erzsébet tanácsadója, a saját kémhálózatára támaszkodó William Cecil ördögi elszántsággal veszi kezébe az irányítást és számol le mindazokkal, akik királynője és a protestáns elvei ellen zúgolódnak, miközben Mária saját életét sem félve küzd a szabadságáért, a trónjaiért és az evilági és túlvilági rendben elfoglalt helyéért. S hogy a félelem, a bánat és a bosszú, keserű évek kinek hoznak végül hasznot, és kinek kell a vérpdon bűnhődnie valós vagy állítólagos bűneiért, arra Philippa Gregory lebilincselően izgalmas történetmeséléséből derül fény.

1568-at írunk, I. Erzsébet ül a trónon. Unokatestvére, Stuart Mária (aki VIII. Henrik testvérének, Tudor Margit skót királynénak az unokája) segítségért fordul hozzá, ugyanis férje, a francia trónörökös, II. Henrik halála után visszatért Skóciába, ahol azonban teljes anarchia fogadta. Új férje megölette a titkárát, majd a szeretője (Hepburn Jakab, Bothwell grófja) – a pletyka szerint Mária parancsára –  megölte a férjét. Mária nem sokkal ezután hozzáment a grófhoz, majd pedig elfogták a skót lázadók.

Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő (Tudorok 1.)

Az állhatatos hercegnőFülszöveg
Catalina, a spanyol infánsnő, akit még gyermekkorában eljegyeztek Arthur walesi herceggel, alig tizenöt évesen érkezik Angliába, a Tudorok udvarába. Az ifjú házasok kezdeti idegenkedése szenvedélyes szerelembe csap át – csakhogy történetük hamarosan szomorú fordulatot vesz. Arthur merész kívánsága azonban meghatározza hitvese további sorsát… Aragóniai Katalint úgy ismerjük, mint VIII. Henrik első feleségét, akitől a király végül nagy nehézség árán elvált, mivel az asszony nem szült neki fiúörököst. Az uralkodó ezután elvette Boleyn Annát, Katalin pedig az udvarból elűzve, magányosan töltötte utolsó éveit, bár mindvégig angol királynénak, Henrik törvényes hitvesének tekintette magát. Philippa Gregory azonban, ahogy rajongói már megszokhatták, most is szokatlan szemszögből ábrázolja a történelmet. Újabb sikerregényében nem a válás viszontagságaitól meggyötört, idősödő asszonyt ismerhetjük meg, hanem az ifjú hercegnőt, a vonzó és eszes, elszánt és állhatatos lányt, akit arra neveltek, hogy Anglia királynéja legyen, s aki addig küzd, míg meg nem szerzi azt, ami hite szerint megilleti. A romantikus történelmi regényeiről világszerte ismert szerző ezúttal is mély átéléssel rajzolja meg egy erős jellemű, céltudatos, de érző szívű nő életteli portréját.