Philippa Gregory: A másik királynő (Tudorok 9.)

A másik királynő

Fülszöveg
Stuart Mária, a skótok királynője bízva unokatestvére, I. Erzsébet jóindulatában, 1568-ban Angliába menekül a skótok felkelése elől. Ám a meleg fogadtatásra számító Mária hamarosan házi őrizetben találja magát a legfőbb angol lord, George Talbot Shrewsbury grófja és annak friss arája, Bess grófné foglyaként. Az angol pár örömmel vállalja a másik királynő őrizetét, annak reményében, hogy a Tudorok királysága alatt sok hasznuk származik majd ebből. Amint azonban Mária átlépi a küszöbüket, életük veszélyes fordulatot vesz. Megdöbbenve veszik észre, hogy otthonuk az Erzsébet királynő elleni összeesküvések központjává válik, ahol titkos levelek százai jönnek-mennek, kémek rejtőznek még a spanyolfalak mögött is, s hirtelen az egész keresztény világ figyelme illusztris vendégük – vagyis inkább foglyuk – felé fordul. Erzsébet tanácsadója, a saját kémhálózatára támaszkodó William Cecil ördögi elszántsággal veszi kezébe az irányítást és számol le mindazokkal, akik királynője és a protestáns elvei ellen zúgolódnak, miközben Mária saját életét sem félve küzd a szabadságáért, a trónjaiért és az evilági és túlvilági rendben elfoglalt helyéért. S hogy a félelem, a bánat és a bosszú, keserű évek kinek hoznak végül hasznot, és kinek kell a vérpdon bűnhődnie valós vagy állítólagos bűneiért, arra Philippa Gregory lebilincselően izgalmas történetmeséléséből derül fény.

1568-at írunk, I. Erzsébet ül a trónon. Unokatestvére, Stuart Mária (aki VIII. Henrik testvérének, Tudor Margit skót királynénak az unokája) segítségért fordul hozzá, ugyanis férje, a francia trónörökös, II. Henrik halála után visszatért Skóciába, ahol azonban teljes anarchia fogadta. Új férje megölette a titkárát, majd a szeretője (Hepburn Jakab, Bothwell grófja) – a pletyka szerint Mária parancsára –  megölte a férjét. Mária nem sokkal ezután hozzáment a grófhoz, majd pedig elfogták a skót lázadók.

Philippa Gregory: A királynő bolondja (Tudorok 6.)

A királynő bolondjaFülszöveg
A Tudor-udvarba érkezik Hannah, az inkvizíció elől menekülő zsidó lány: kémkedni küldték Mária hercegnő, Edward király trónjának elfeledett örököse után. Hannah-nak meg kell találnia a biztonságos utat olyan időkben, amikor a lélekbelátás képessége egyenlő a boszorkánysággal, s amikor a más vallás és az igaz szerelem a halált jelentheti.

Philippa Gregory: A másik Boleyn lány (Tudorok 3.)

A másik Boleyn lányFülszöveg
A férfiereje teljében lévő VIII. Henrik szeme megakad az udvarába érkező szépséges Mary Boleynen, s a lányt is elkápráztatja a vonzó ifjú uralkodó. Csakhogy kibontakozó szenvedélyes románcuk jövője igen bizonytalan, mivel hataloméhes családja bábként kezeli Maryt. Amikor aztán a mohó és szeszélyes Henrik érdeklődése enyhülni látszik, nem is haboznak félreállítani az engedelmes lányt. Utasítják, hogy tanítsa meg a nővérét – s egyben immár legfőbb vetélytársát -, miként teheti boldoggá a királyt. Henrik képtelen ellenállni a csábításnak, beleszeret a bódítóan csinos és páratlanul eszes Boleyn Annába. Ettől kezdve Mary tehetetlenül figyeli nővére csillagának emelkedését, és be kell érje azzal, hogy ő már nem több, csupán a másik Boleyn lány. Ám megismerkedik egy férfival, aki alacsony származása ellenére szembe mer szállni a trónra áhítozó Boleyn családdal, s szabad életet és őszinte, tiszta szerelmet kínál neki, távol az udvar lelket mérgező intrikáitól. De vajon lesz-e bátorsága mindenkivel dacolva elszakadni az udvartól, még mielőtt a Boleyn család riválisai felülkerekednek a hatalmi játszmában és a lányok ellen fordulnak?

Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő (Tudorok 1.)

Az állhatatos hercegnőFülszöveg
Catalina, a spanyol infánsnő, akit még gyermekkorában eljegyeztek Arthur walesi herceggel, alig tizenöt évesen érkezik Angliába, a Tudorok udvarába. Az ifjú házasok kezdeti idegenkedése szenvedélyes szerelembe csap át – csakhogy történetük hamarosan szomorú fordulatot vesz. Arthur merész kívánsága azonban meghatározza hitvese további sorsát… Aragóniai Katalint úgy ismerjük, mint VIII. Henrik első feleségét, akitől a király végül nagy nehézség árán elvált, mivel az asszony nem szült neki fiúörököst. Az uralkodó ezután elvette Boleyn Annát, Katalin pedig az udvarból elűzve, magányosan töltötte utolsó éveit, bár mindvégig angol királynénak, Henrik törvényes hitvesének tekintette magát. Philippa Gregory azonban, ahogy rajongói már megszokhatták, most is szokatlan szemszögből ábrázolja a történelmet. Újabb sikerregényében nem a válás viszontagságaitól meggyötört, idősödő asszonyt ismerhetjük meg, hanem az ifjú hercegnőt, a vonzó és eszes, elszánt és állhatatos lányt, akit arra neveltek, hogy Anglia királynéja legyen, s aki addig küzd, míg meg nem szerzi azt, ami hite szerint megilleti. A romantikus történelmi regényeiről világszerte ismert szerző ezúttal is mély átéléssel rajzolja meg egy erős jellemű, céltudatos, de érző szívű nő életteli portréját.