Sarah Pinborough: Ne higgy a szemének!

Fülszöveg
Ebben a könyvben semmi sem az, aminek látszik.

Louise, a fiatal titkárnő talán élete férfijával találkozik egy bárban, de a csók korainak bizonyul, különösen, miután hétfőn a munkahelyén megpillantja új főnökét, Davidet – aki persze nem más, mint a férfi a bárból. És naná, hogy felesége van.

Ami ezután történik, az minden, csak nem megjósolható. Hiába kombinál az olvasó, előbb-utóbb leesik neki, hogy ebben a szokványosnak látszó szerelmi háromszögben igazából semmi sem szokványos. És felesleges lenne arra intenünk, hogy inkább ne kedveljen meg egyetlen szereplőt sem – úgyis képtelen lesz ellenállni. Mígnem egy ponton, amikor a legjobban aggódik majd az illető sorsa miatt, ráébred: nem is őt kellett volna féltenie!
Sarah Pinborough regénye nem egy szerelmes történet, egy krimi és egy thriller szimpla keveréke.

Sokkal félelmetesebb annál. Mert Pinborough regénye elkísér. És nem hagy nyugodni.

Három könyvről röviden – 2019 legrosszabb olvasmányélményei

Az évzáró bejegyzésben leírtam, hogy melyik volt az a három, 2019-ben olvasott könyv, ami nem tetszett, értékelést azonban egyikről sem írtam. Ennek az az oka, hogy az egyikre nem volt időm, a másik kettőt pedig az év végén olvastam el, így az értékelések megírása átcsúszott 2020-ra. Most egyben pótolom őket, és csak röviden fogok írni róluk, habár az egyikről tudnék egy igencsak hosszú, mérgelődő posztot írni, úgy döntöttem nem teszem, inkább másra fordítom azt az időt.